3. HARGITA-HEGYSÉG
 
Barangolások a Központi- és az Észak-Hargitán
 

A Hargita-hegység északi része az 1000 m magas Libán-tetőtől az 1310 m magasan fekvő Fertő-nyeregig tart. Ezen a részen is vulkáni kúpokkal, lávafolyások által létrehozott sziklagerincekkel találkozunk, viszont itt ezek kevésbé látványosak, hiszen régebbiek, mint a Központi-Hargita vagy a Dél-Hargita hasonló képződményei. Az első vulkáni építmény a Csíkmagasa (1153 m), mely egy dagadókúp maradványa. Itt kráter nem is létezett. Az Osztoros-kúp talpi átmérője 8 km, itt már kirajzolódik a hajdani kráterperem is, melyet az Osztoros (1386 m), Veres-bükk (1336 m) és Vigyázó-kő (1368 m) csúcsok jelölnek. Ezt a krátert a keleti oldalon csapolta le a Lok-patak. A nyugati, külső lejtőjén jött létre az Ördög-tó nevű havasi tőzegláp, melyet a Hosszú-kő (1252 m) és a Csicsaj köve (1222 m) határol nyugatról. Ez nem krátertó, hanem eróziós kismedencében a vulkáni kőzetek mállásából kialakult agyagrétegeken létrejött tó. A növényzet az idők folyamán egyre jobban benőtte a tavat, kialakítván a mai oligotróf (dagadó) hegyi fellápot, mely a Hargitahegység legészakibb fekvésű dagadólápja. A 20 ha területű láp botanikai rezervátum, és Karcfalvához tartozik. Eredetileg a láp vizét a Súgó-patak vezette le, de a Sikaszó pataka erőteljes hátravágódása útján átvágta a két patak közti vízválasztó gerincet. Így ma már a Sikaszó-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. A Vigyázó-kőtől délre az 1250 m magas nyereg választja el az Osztoros-kúptól a Komsa – Kishavas – Fertő-tető vulkáni krátert. Ennek kráterperemét a Fertő-tető (1589 m), Disznórió, Szélbükk (1503 m) jelöli ki. A hajdani krátert délnyugaton az Ivó-patak, keleten a Kokojzás-patak vágta át. Ezt a vulkáni építményekben dúskáló vidéket látogatjuk meg egy közepesen nehéz gyalogtúra során.

 

3.2. Észak-Hargita • Ördög-tó

A túra útvonala
 
A túra jellemzése
 
 
A túra profilgörbéje
 
 
A túra nyomvonala