Székelyföld egyik leglátogatottabb tájegysége a Csomád-hegység, amelynek központi kráterében kéklik Közép-Európa egyetlen krátertava, a Szent Anna-tó. A Kelemen–Görgényi–Hargita vulkáni vonulat legfiatalabb tűzhányója a Csíki-havasok, a Bodoki-havasok és a Baróti-hegység találkozásánál közel egy millió éve kezdte el tevékenységét, és a legújabb kormeghatározások szerint 27 000 évvel ezelőtt volt az utolsó kitörése, amely létrehozta a Szent Anna-tavat rejtő krátert.
Nemcsak a földtani kutatások igazolják a Csomád-hegység fiatalságát, hanem a vulkáni formák, a dagadókúpok üdesége is. Talán a hegység Csomád nevének adóit is ezek a csomók, ép vulkáni kúpok ihlették.
A Keleti-Kárpátok belső ívén végighúzódó vulkáni vonulat legdélebbi kitörési centrumát a Hargitától az Olt Tusnádi szorosa választja el. Délen a Sepsibükszád határában a Zsombor-patak, Torjavidékén a Sósmező, a Büdös-patak von határt a Bodoki-havasokkal. Bálványosvár dómjától keletre a Csíki-havasok, déli nyúlványától a Gorgán-patak, majd észak felé, a lázárfalvi részen a Büdös-patak és a Tusnád-patak völgye a határ.