Kitüntetés barangolni a Keleti-Kárpátok azon bércein, ahol Erőss Zsolt is számtalanszor megfordult, ezáltal megismerni és felfedezni ezen csodálatos tájakat, Székelyföld páratlan természeti kincseit. Fontos összekötni Gyergyószentmiklóst a Gyilkos-tóval különböző túraútvonalak által, jelezve ezáltal is, hogy a Gyilkos-tó és környéke Székelyföld, ezen belül Gyergyószentmiklós részét képezi.
Erőss Zsolt erdélyi születésű székely-magyar hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a 8848 m magas Csomolungmát, a Mount Everestet. Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, aki tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg.
A Gyergyói-havasok a Keleti-Kárpátok központi övezetében terül el. Természeti-földrajzi környezetben való elhelyezkedése alapján a Gyergyói-, a Kelemen- és a Besztercei-havasok, a Hagymás-hegység és a Gyergyói-medence által körülhatárolt területen helyezkedik el. Tengelyvonala észak–dél irányú, a Szék-patak völgyétől 50 km hosszúságban a Marosfői-hágóig tart.
A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátok szívében emelkedő vonulat a Kárpátok egyik legváltozatosabb domborzatú, legegyedibb tájegysége, markáns sziklabérceivel, híresen szép mészkőterületeivel, varázslatos hegyi legelőivel kápráztatja el az arra járó túrázót. Itt nyílik a Kárpátok talán leglátványosabb átjárója, legnagyobb kiépített szurdokvölgye, a Békás-szoros, itt mélyül a hegység egyetlen tava, a Gyilkos-tó, itt emelkedik a Kárpátok jelképértékű sziklaszirtje, az Egyeskő (1587 m). A Nagy-Hagymás sziklatömegében 1792 m-en tetőző hegyvidék a nyugati Gyergyói-havasok, a keleti Tarkő és az északkeleti Csalhó szorításában, észak–déli irányában 40 km hosszan húzódik, kelet– nyugati kiterjedése azonban csak 10–15 km. Vízválasztó gerince szélső helyzetű, a nyugati ormokon és hátakon fut végig, ezért a hegységnek csak igen kis része tartozik a Maros és az Olt vízgyűjtőjéhez, túlnyomó részéből a Békás-patak és a Kis-Beszterce táplálkozik, így a Szeret vízrendszeréhez tartozik.